Gyula város története

Gyula és környéke évezredek óta lakott terület volt. Régészeti ásatások rézkori ( i.e. 2500-2000) és kora vaskori sírokat tártak fel, de a közelebbi múltban is megfordultak itt a vandálok, gótok,hunok, gepidák, avarok, melyen az ezerágú körös folyó jó megélhetést biztosított: halak és más vízi állatok biztos élelmet jelentettek, a sásból, nádból, fűzből használati eszközöket készítettek az itt letelepedettek. A honfoglalás időszakában a megye területét a Csolt nemzetség „ülte meg”, hírhedett képviselője Vata vezér ( a „pogány lázadó”) volt.

Gyula városa már a 13. században benépesült, de az első okleveles adataink 1313-ból valók, amikor Károly Róbert hiteles két oklevelet is kiállított Gyulamonostorán, s több napot itt töltött, ami arra utal, hogy Gyula már jelentős hely volt, ha királyi tartózkodásra is alkalmas helységként szolgálhatott.

 

Gyula város története - Gyulamonostorától a török hódításig (1313-1566)

 

A város születése az Árpád-kor végére tehet?, akkor Gyulamonostorának hívták. Gyula első hiteles említése Károly Róbert 1313-ban kelt két oklevelében történik. s kiderül általa, hogy Gyula helyén egykor monostor állt. Két évtized múlva, 1332-ben a település már Gyula néven szerepelt a krónikában. Gyula nevű főúr lehetett a monostor alapítója, s innen nyerte nevét maga a monostor és a település is. Területe nem volt nagyobb, mint a mai belváros, mégis sokan megfordultak itt. A monostor Mária-képéhez messze földről érkeztek a zarándokok. Károly Róbert több kiváltságot adott a városnak: bíróés elöljáró választási jogát, valamint a fontos vásártartási jogot. Az 1390-es években már egy 44 településből álló uradalom központja Gyula. Ezek a privilégiumok kiemelték a környező települések közül, ide vonzották a környék lakóit, iparosait. Ebben az időben Zsigmond vámmentességet adott a polgároknak, de a kiváltságok kiterjesztését Maróti is tovább folytatta; ezután a város már maga szedhette adóját, s polgárai felett maga bíráskodhatott. Maróti(1403-tól) egyébként is sokat tett a város felemelkedése érdekében: ekkor kerültek Gyulára a Ferenc-rendi szerzetesek és ő építtette olasz építészekkel a Körös egyik kanyarulatában a gyulai téglavárat.

1476-ban kihalt a Maróti család, az uradalom pedig újra visszaszállt a királyra. Mátyás király1476-ban a város addigi kiváltságait megerősítette és a lakosok vámmentességét az egész országra kiterjesztette A 15. században, Mátyás király uralkodása alatt a város kiemelkedő időszakát élte ennek köszönhetően. Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta a Gyulai uradalmat, de a trónutódlást szem előtt tartó Mátyás fia erejét akarta növelni azzal is, hogy 1484-ben kelt rendeletével, főispáni, alispáni és szolgabírói tisztséget a gyulai várhoz kapcsolta. Ezzel Gyulát véglegesen a megye székhelyévé tette, kizárva a nemesség külön szervezkedésének lehetőségét. 1504-ben meghalt Corvin János, kislánya 1508-ban szintén meghalt, és ezt követően a város közel került ahhoz, hogy szabad királyi városi rangra emelkedjen. Ha Corvin János hosszabb életű, valószínűleg el is érte volna ezt a státuszt. Feleségét Frangepán Beatrixot Brandenburgi György vette feleségül. Beatrix 1510-ben meghalt, így a királyi ág teljesen kihalt. Az uradalom Brandenburgi György kezére került. A városnak ekkor már fejlett ipara volt és az országban a szabad királyi városok után következő 8-10. legnagyobb városa közé tartozott. A török előtti Gyula a 16. század elején érte fénykorát. 1525-ben már mintegy 3000 lakosa volt, és egyaránt fontos szerepe volt az iparban, a kereskedelemben, és a kultúrában is. A foglalkozás-nevekből ítélve ekkor a lakosság mintegy 28%-a volt kézműves és kereskedő, s köztük legalább huszonegy iparág képviselői tevékenykedtek folyamatosan. Az iparosok tizenkét céhbe tömörültek. A kiváltságok, mint a vásártartás joga is, a 19. századig megmaradt, így Gyula, az Erdély és Bécs összeköt? útvonal kiemelkedő szereplője lett. Akkoriban ezek a vásárok 1-2 hetesek voltak, ahol akár 60-80 000 állat is gazdát cserélt. Sok szálloda, iparos, és nagy lakosság jellemezte ezt az időszakot. A város Békés megye székhelye volt és közel 500 évig a megye közigazgatási központja is maradt.

A városi élet megteremtette a kulturálódás lehetőségeit is. A 16. század elején öt templom és két kolostor volt a városban, s a gyulai plébánia jövedelme felért egy prépostság vagy apátság bevételével. Ebben az időben már említik a gyulai iskolát, aminek neves tanulója volt például Szerémi György történetírót.

A mohácsi vész után a reformáció id?szakában két kiváló prédikátor is működött a megyében, Ozorai Imre és Szegedi Kis István. 1545-ben Gyulára hívták tanítani Szegedi Kis Istvánt, aki a gyulai iskola tanulója majd tanítója volt, egészen 1537-ig, s Wittenbergből visszatérve a gyulai várkapitány biztosított neki szabad igehirdetést. A korabeli irodalmi alkotások közül nem egy született Gyulán, vagy szól Gyuláról. Ilyen Imre plébános neves zsolozsmáskönyve, az 1550-ben született História Sodoma és Gomora veszedelméről, majd az 1560-as években a Cantio de militibus pulchra (Szép ének a vitézekről) históriás ének – utóbbi a legszebb ma ismert históriás énekek közé tartozik. 1563-ban Szikszai Fabricius Demeter írt Gyuláról latin nyelvű dicsőítő éneket, megemlékezve ezzel a város akkori gazdagságára.

Ez időben született Dürer Albert, a német festészet kiemelkedő mesterének apja a Gyula melletti Ajtóson. Itt tanulta ki az ötvös szakmát, majd jutott el a mesterlegények szokásos vándorútján Németországba..

1566-ban a gyulai vár és a város, érezte a török veszélyeztetettséget, a környező területekre jellemzőek voltak a török betörések, így er?s katonaságot tartott fent. Megerősítette a várat, és fekészűlve várta az ostromot. A mesteremberek, céhesek, akik érezték veszélyeztettségüket, korábbann még ez időben elvándoroltak. A várat védő báró Kerecsényi László délvidéki kapitány 9 hétig ellenállt az ostromnak, végül a helyzete kilátástalan lett. Miután elfogyott a várvédők élelme, vize-(melyet a törökök a vártól elvezettek) lőszere, és járvány is felütötte a fejét, feladta a várat Pertáf pasának. A török szabad elvonulást ígért, mégis csaknem minden várvédőt lekaszabolt a kivonuláskor. Szigetvárhoz hasonlóan – török kézre jutott a Gyulai vár.

 

Gyula város története - A török Gyula (1566 - 1695) /150 év

 

A gyulai vár elfoglalásával szinte a teljes Körös-Maros köze elveszett, s az Oszmán Birodalom berendezkedett a területen. A vidéket a temesvári vilajet"-hez csatolták, s az aradiszandzsákságot megszüntetve létrehozták a gyulai szandzsákságot, amely a gyulai, aradi, békési, zarándi és bihari nahiére tagozódott. Temesvárott a beglerbég, Gyulán pedig a bég volt az úr. A mozgékony török iparosok és kereskedők többnyire a városokban telepedtek le, s minden bizonnyal így volt ez Gyulán is, a török történetírók ugynais török és magyar lakosságúnak vallják az ekkori székhelyet. A török uraság keveset változtatott a városon, általában vallásos rendeltetésű épületeket emelt, köztük két dzsámit (egyet a várban, egyet a városban), egy türbét, valamint szertartásos fürdőt a városban lévő dzsámi mellett. S bár a történetíró később több mohamedán épületet is említ, ezek helyét azóta sem tudták azonosítani. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy az építkezésekhez a szomszédos falvak magyar templomainak köveit használták fel.

A török kori Gyulát Evlia Cselebi török világutazó 1664-1666 között kelt leírásaiból ismerjük. Cselebi a porta megbízásából bejárta Európa és a Közel-Kelet csaknem minden országát, s a negyven éves szolgálata alatt látottakat tíz vaskos kötetben írta meg. A gyulai vár ismertetése mellett így festi meg a 17. századi, általa külvárosnak nevezett polgárvárost: „Igen nagyon kiépült és népes külváros ez, csakhogy ezt négy oldalán nem övezi töméspalánkfal… hanem csupán egyszeres tömés-palánkfala van… Utcái mind deszkaburkolatúak… Összesen négy városrészből áll négy imádkozóhellyel: Szulejmán khán dzsámija és Ali bég dzsámija szép ólomtetejű dzsámik. Az alapító Ali bég is e dzsámiban van eltemetve. Az említett két dzsámin kívül… ólomtetejű épület nincs. Van kilenc zaviéja (apró cellákra osztott épület tanulók és szerzetesek részére), három medreszéje (szerzetesi iskola), két kolostora, három elemi iskolája, tizenegy fürd?je. Van 200 boltja, a külső városban három temploma… Különös látvány az, hogy az egyik házból a másikba, egyik kertből a másikba, a malomba, barátjának vagy ismerősének látogatására mindenki csónakon megy.”

Gyula ezután közel százötven évig török végvár maradt, s míg a folyamatos harcok egyre pusztították a vidéket, a 16. század végén zajló tizenöt éves háború teljes pusztulást hozott magával. A helyzetet s a megfogyatkozott adófizetői lészámot a török hadúr a lakosság gyarapításával próbálta meg ellensúlyozni, ezért a Délvidékről hozott telepeseket az elhagyott falvakba. A vár és a város végül 1695 januárjában szabadult fel, amikorra már huszonhét mai település állt lakatlanul Békés megyében. Ezzel ért véget a 129 éves török uralom, s végre újra megkezdődhetett az magyarság önálló élete.

 

Gyula város története - A török kiűzésétől a polgári forradalomig (1695-1848)

 

129 évig török pap hirdette a gyulai minaretekről Allah nagyságát és Mohamed prófétaságát. 1695-ben újra keresztény kézbe került a vár. A város lassan tért magához, még 1715-ben is csak 145-en lakták.

A mocsaras, lakatlan békési területek dönt? részét a kuruc szabadságharc bukása szolgálatai fejében Harruckern János György kapta az osztrák császári udvartól.

A környékről katolikus és református magyar családok érkeztek, majd 1724-től a Rajna vidékéről németeket is telepített a városba az új földesúr. A németek külön bírót választottak, majd létrehozták az önálló közigazgatású Német-Gyulát, amely 123 éven át önálló városként létezett.

A várban maradt katonaság szétszéledt, de a román családok egy része a kastélyban vállalt szolgálatot és letelepedett a közelben – így született meg a gyulai Miklósváros, vagyis Románváros.

Harruckern szabad vallásgyakorlást, adómentességet és területet adott a betelepülőknek, és nagy erővel küzdött, hogy megtartsa az életet, mégis sok volt a kivándorlás és a cserélődés.

A város gyorsan fejlődött. Sok iparos, mesterember, kereskedő élt itt, az erdélyi hegyvidék és az Alföld kereskedői, lakói pedig egyre gyakrabban Gyulán cserélték ki áruikat. A gyulai vásárok a 19. század második felében élték aranykorukat. A fejlődő várost azonban a török hódoltság után is sok csapás érte: egymást érték a járványok, a tűzvészek és az árvizek. A középkori épületek közül csak néhány vészelte át a történelem viharait. Szerencsére a téglavár, mellette a rondella, a huszártorony, a belvárosi iskola, a középkori fürdő épülete megmaradt az utókornak, és el?kerültek a középkori Gyula gigantikus méretű templomának alapfalai is a Törökzugban. Igazi kincsként maradt ránk a 18. század első feléből az 1735-ben felépített kántorlak és iskola, valamint a Szentháromság-kápolna. Az 1700-as évek második feléből már több az emlék: a római katolikus templom és plébánia épülete, a református templom, a vármegyeháza, a németgyulai tanítói lakás,(Erkel ház) és több régi polgári lakóház is tanúja az e korban megindult gyarapodásnak.

Ebben az időben kezdték építeni a kastélyt is, sőt az 1790-es években már kövezett úton lehetett végighaladni a Kapus-híd (a mai Nagy-Kőhíd) és a kastély között. Az addig épült fahidak helyett pedig felépültek az első kőhidak (Kapus-híd, Bárdos-híd).

A házak vertfalú vagy vályog házak voltak, a tetők zsup (szalma) vagy nádfedéssel voltak ellátva. Részben ebb?l eredt, hogy 1801-ben minden korábbinál pusztítóbb t?zvész söpört végig a településen. A tűzvész elindult a németvároson, és a szélvész következtében végigsöpört az egész városon. A kiskápolna, a katolikus iskola melletti épület úszta meg. Az egész várost újjá kellet építeni. A tűz után a vármegye felújította eddigi rendeletét: ha valakit akár utcákon, akár udvaron pipával találnak, ötven botütéssel büntessék.

A földesúr nem engedte a szoros építkezést, és késztette a város építőmérnökeit arra, hogy a vármegyeháza (mai városháza) előtti teret kiszélesítsék. Ezért jött létre a mai Petőfi, Erkel és Harruckern tér. A kastély épülete melletti területet nem hagyták beépíteni tűzvédelmi okokból a régi gyulaiak – ez a terület lett később a Maróthy tér, a mai Szent Miklós park.

Egyre több cseréppel fedett épületet építettek ezután a jobb módú polgárok.. Ez az időszak, amikor megszületik Erkel Ferenc (1810), olyan értelmiségi közélet jön létre, ahova nyomda települ (Réthy Lipót), több újság megél a városban, megalapítja Mogyorossy János a könyvtárat és múzeumot. A polgárosodás időszaka ez.

A 19. századtól már több klasszicista épület is megmaradt a városban, de a később épült, földszintes polgári házak adták-adják a mai Gyula kellemes kisvárosi hangulatát. Az újabb és újabb építkezésekre szükség is volt. A Körös áradása miatt 1816-ban és 1843-ban több száz ház dőlt össze. Szerencsére sok, a város szimbólumának számító épületet nem döntött le az ár. Ilyen a Százéves cukrászda is, amely a 19. század végén már a gyulai polgároknak igazi közéleti központja volt.

 

Gyula város története - Forradalom és szabadságharc (1848-1849)

 

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végén szomorú szerep jutott Gyula városának. 1849. augusztus 23-án a kastély és a vár közötti területen 1300 magyar honvédot és tisztet fegyvereztek le. Másnap az oroszok a 9 későbbi magyar vértanú tisztet osztrákok kezére adták – innen vezetett az útjuk Aradra, a kivégzés helyszínére. Az aradi tizenhárom vértanú közül (a hagyomány szerint) kilenc volt Gyulán: Aulich Lajos, Damjanich János, Kiss Ernő, Knezich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, és Török Ignác. A tábornokokat magánházaknál szállásolták el, csupán Damjanich és Lahner volt köteles a várkapu melletti cellában tölteni az éjszakát. Damjanich felesége már régóta a kastély vendégeként Gyulán tartózkodott, míg férje a táborban volt. Augusztus 21-én Rüdiger tábornok hozta Paszkievics parancsát, hogy a honvédtiszteket le kell fegyverezni, és át kell adni az osztrákoknak.

Augusztus 23-án reggel a kastély és a vár közötti téren megkezdődött az 1300 honvédtiszt lefegyverezése, s tartott körülbelül 10 óráig. Másnap, 24-én az oroszok átadták a tiszteket az osztrákoknak, akik 200 szekérrel szállították őket Aradra.

A szabadságharc bukása után idő kellett a szabadabb élethez. Az igazi lökést az összefogáshoz és a változáshoz az 1855-ös, minden addiginál pusztítóbb árvíz adta (másfélezer ház omlott össze az ár miatt). Két év alatt óriási földmunkával elkészült a csaknem 30 km-nyi Körös-csatorna – ez lett a Fehér-Körös és bizonyos szakasza a Kettős-Körös végleges medre. Az 1857-es esztendő újabb fontos eseményt tartogatott az itt él?k számára. Június 15-én egyesült Német- és Magyargyula. Új város született. Az 1867-es kiegyezés után fejlődésnek indult a gazdaság, 1866-ban felépült az első gőzmalom. 1872-ben megszűntek a céhek, helyettük gyufagyár, számos szövetkezet, részvénytársaság alakult. A vállalkozások közül a legjelentősebb az 1900-ban alapított harisnyagyár, amely 1908-ban (temesvári leányvállalatával együtt) az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb harisnyagyárának számított. A pénzintézetek is megjelentek a városban, az 1858-ban átadott pest–aradi vasútvonal viszont elkerülte Gyulát, csupán 1871-ben a nagyvárad–fiumei vasút megnyitása érintette a várost. A közlekedési csomópont így Békés megyében Békéscsaba lett.

A fejlődés mégsem szakadt meg Gyulán. A 19. század végén 20. század elején épültek fel a város-meghatározó köz- és magánépületei. A színjátszók részére felépült a Pavilon. 1860-ban Dobay János (aki később megbecsült polgármestere is volt a városnak) nyomdát alapított, amely kellő hírnevet szerzett Gyula városának.

 

Gyula város története - A két világháború között (1920-1944)

 

A trianoni békeszerződés a város számára is tragikus következményekkel járt. Gyula a gazdasági vonzáskörzetébe tartozó 30 település közül 26-ot elveszített, a magyar–román határt a várostól csupán 4 km-re húzták meg. Az egykor Erdélyben, Bánátban dolgozó építőmesterek elveszítették piacaikat, 1930-ban 200 kőműves kivándorlási engedéllyel külföldre is távozott. A bajban mégis megmutatkozott a gyulaiak élni akarása. A helyiek eltanulták az 1890-es években megjelen? bolgár kertészektől az öntözéses növénytermesztést. A magyar kertészek újabb és újabb területeket kapcsoltak be az öntözéses gazdálkodásba. 1935-ben már csaknem 150 hold földet öntöztek a gazdák, sőt virágzásnak indult a melegházi kertészet is.

Közben országos jelentőségű intézmény lett a megyei kórház, a tüdőszanatórium. Létrejött a tejporgyár és két kiváló hentesmesternek köszönhetően világhírűvé lett a gyulai kolbász. Balogh József még kisipari formában gyártott gyulai kolbászáért kapott aranyérmet 1910-ben a brüsszeli világkiállításon. Ugyanezt az elismerést vehette át a gyulai kolbászt nagyüzemi szinten gyártó és világsikerre vivő Stéberl András 1935-ben. Mellettük még sok kitűnő hentesmester tette a dolgát becsülettel. A két világháború között 38 önálló hentesipari vállalkozás élt Gyulán, legtöbbjük az ország szinte minden tájára, de külföldre is szállította termékeit. A virágzó családi hentesipari vállalkozásoknak az államosítás, a kommunizmus sokszor tragikus eseményekkel vetett végett. Az 50-es években aztán – más körülmények között – újra sikerútjára indult a gyulai kolbász, a 70-es években nagyüzemmé fejlődött a gyulai hentesipar, 1978-ban létrejött a Gyulai Húskombinát.

De térjünk még vissza egy pillanatra az 1920 és 1945 közötti Gyulára. Új városrészek születtek, ismét megnyílt a múzeum, Scherer Ferenc megírta kétkötetes monográfiáját a városról, Kóhn Dávid pedig az elmúlt évtizedek gyulai történeteit, fejlődését…..alakját foglalta kötetekbe. Gyula mindig a kultúra városa volt. Itt született Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője. Korábban olyan festőművészek dolgoztak a városban, mint Szamosy Elek, Munkácsy Mihály, Gyulai László.

A 20. század elején létrejött a gyulai művésztelep, ahova a kor több fontos magyar festője is visszatért festeni, kiállítani (pl. Rudnay Gyula, Tornyai János), de innen indult útjára (kis) Szilágyi István és Kohán György is.

Az 1950-es évek nemcsak a politikai változások miatt jelentettek válságos időszakot a városnak. 1950-ben a megyeszékhelyi rangot Gyuláról áthelyezték Békéscsabára. Mégis képes volt a város a megújulásra. A 60-as években indult, s azóta kiépült gyulai Várfürdő a hazai gyógyvízi központok élvonalába került és folyamatos fejlesztésekkel szélesebb közönség igényét szolgálja.A szintén 60-as években indult Gyulai Várszínház mára már nemzetközi rangot vívott ki magának. Az új Corvin János Múzeum a megújult várban mutatja be a régi Gyula életét.Teljesen átalakult a Kossuth tér és a belváros is. A gyulai kastély megújulása még várat magára – reméljük, nem sokáig. Gyula városa Románia európai uniós csatlakozásával talán hamarosan visszanyerheti regionális pozícióját. Újra a környező 40 település gazdasági központja lehet, és kapu Erdély felé.

A városba érkező látogatót számos múzeum, kiállítás, időszaki rendezvény fogadja. Gyula a vásárok és fesztiválok városa is: az év szinte minden szakában talál igényes, pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas programot a városunkba érkező vendég.

Ajándékutalványok

Ajándékcsomag

Ajándékcsomag

2016. december 02 10:15

Ajándékozásra készen becsomagolva! Ez egy boldog, kényeztető pihenésre kínál lehetőséget, szép csomagolásban, nyaralás után a legkellemesebb élményt képkeretbe foglalhatod vele! Eredeti ár (44.900,-Ft) helyett 34.900,-Ft-os AKCIÓS áron

Tovább a részletekhez
Ajándékutalvány nyugdíjasoknak (4db. Várfürdő belépővel)

Ajándékutalvány nyugdíjasoknak (4db. Várfürdő belépővel)

2016. november 08 13:23

3 nap, 2 éjszaka, 2 fő részére az Aqua Hotelben svédasztalos reggelivel svédasztalos vacsorával, Gyulai Várfürdő belépővel

Tovább a részletekhez
Ajándékutalvány: Családbarát ajánlat kisgyermekeseknek 36.900,-Ft

Ajándékutalvány: Családbarát ajánlat kisgyermekeseknek 36.900,-Ft

2016. november 08 13:01

Családbarát ajánlat kisgyermekeseknek svédasztalos reggelivel és vacsorával 36.900 Ft/2éj/2 felnőtt+2 tíz éven aluli gyermek.

Tovább a részletekhez

Aktuális ajánlatunk

AquaPalota csomag élményfürdőjeggyel, svédasztalos félpanzióval, masszázzsal

AquaPalota csomag élményfürdőjeggyel, svédasztalos félpanzióval, masszázzsal

2017. május 30 14:54

Svédasztalos reggelivel és vacsorával, belépővel az AquaPalota élményfürdőbe, masszázzsal szállodai szobában vagy családi szobában. Ára: 39.700 Ft/2 fő/2 éj

Tovább a részletekhez

Vásárold meg Szép kártyával a nyári nyaralásod

Ha most foglalsz szállást nyárra, 15%-ot spórolhatsz!

Előfoglalásodat fizetheted Szép kártyáról is és bármelyik zsebét elfogadjuk.

Szép kártyás fizetés előtt vedd fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink valamelyikén

 

 

logo